Az anyákat még mindig munkában mérik?

Tényleg az a fontos ki, mennyit dolgozik?

Nemrég vendégek jöttek hozzánk. Mondtam is a fiúknak, jöjjenek, segítsenek összepakolni, mégsem várhatjuk így őket. Már kapták is elő a porszívót, és lázasan nekiláttak takarítani. ( amit amúgy nagyon szeretnek valamilyen rejtélyes oknál fogva)

Mosogatás közben aztán elgondolkodtam.

Miért gondoljuk úgy, hogy csak akkor vagyunk jó anyák/háziasszonyok/feleségek ha tisztaság, és pöpec rend van?

Miért szorul össze a gyomrom, ha jönnek hozzánk? Miért szabadkozunk rögtön, hogy “jaj, hát nem volt időm mindent összerámolni. Bocs a kupiért!”

Miért gondoljuk még mindig azt, hogy a nőknek dolga, sőt kötelessége a rend és tisztaság fenntartása. Hogy az a jó háziasszony, akinél nincs porcica, és mindig meleg étellel várja a vendégeket, még akkor is, ha előtte tíz perccel jelentkeztek be?

Valahogy ezt belénk kódolják. Anyósomnak a mai napig kiül az arcára a halálfélelem, ha vendégek jönnek. Teljesen átváltozik, és sokszor attól félek rosszul lesz. Mert nyilván ezt látta otthon. Mert meg kell mutatni. Mert akkor ér valamit az egész család, ha van minden. Tiszta udvar, rendes ház. Nyolcféle étel, és tízféle sütemény. Lehetőleg olyan, amit minimum egy napig kell készíteni.

És az anyák ezt adják tovább a lányoknak. Akaratlanul is. Ezt láttuk, ezt hallottuk, ebben segédkeztünk már gyerekként, akkor ez a normális.

De ugyanez vonatkozik azokra, akik mondjuk előbb visszamennek dolgozni. Hogy ugye azért megy vissza, mert megéri? Mert fontos pozíciója van. Mert dolgoznia KELL. Még véletlen sem azért, mert szereti, amit csinál, vagy hiányzik a munkája. Azt nem lehet. Az nem elég jó indok. A munkahely is csak azért van, hogy megmutassa, ő tud dolgozni. Keményen. Mert akkor lesz igazi, kemény anya. Akkor el lehet ismerni. És meg is kell mutatni, hogy lám, én bizony kemény vagyok. Mert dolgozom ÉS gyereket nevelek ÉS háztartást vezetek.

Mert bezzeg nagyanyáink! Na ők voltak az igazán kemények. Akik megszültek a lovaskocsin, és már mentek is vissza a földre. Akiknél mindig volt meleg étel, tiszta ruha.

Akiktől soha senki nem kérdezte meg boldogok-e… Akiknek nem igen volt választásuk…

Én ma csak annyit szeretnék kérdezni:

Az a jó anya, aki sokat dolgozik (otthon, vagy a munkahelyén), vagy az a jó anya, akinek boldogok a gyerekei? Csináljon bármit is.

Tetszett? Lájkold!

One comment

  1. Igen. Anyaságin voltam a 3 gyerekemmel, + beteg volt az egyik gyermekem, volt, hogy pár órát tudtam csak naponta aludni, mert egész este sírt. Közben vezettem a háztartást, ápoltam a gyerekeimet, és eközben jött a megszokott kérdés: “Te még most sem dolgozol?” Dolgoztam. Otthon. Szerencsére a férjem értékelte, még ha a környezetem nem is.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük